Ugyan a készítmény Magyarországon nem elérhető, egy budapesti magánklinikán egyedi importengedéllyel két évig használták, az utóbbi időben pedig hetente 4-6 magyar nő megy gyógyszeres terhességmegszakításra egy bécsi klinikára is. Az osztrák szabályozás nem liberális, csak megadja a nőknek azt a jogot, hogy saját elképzeléseik szerint döntsenek a terhességről – szemben a restriktív szabályozással, amely nem tudományos vagy szakmai, hanem ideológiai alapokon áll.
A spontán vetéléshez hasonló állapotot kiváltó RU-486-ot a nyolcvanas években fejlesztette ki a francia Roussel-Uclaf nevű cég. A gyógyszer Mifegyne néven 1988-ban került forgalomba, azóta Mifepristone vagy Mifeprex néven is elérhető. 1991-ben az Egyesült Királyságban, 1992-ben Svédországban vezették be. Jelenleg a világ 37 országában alkalmazzák, így az Egyesült Államokban és Kínában is. Franciaországban és Svédországban a terhességmegszakítások nagyobb részét már ezzel végzik.
A tabletta szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapvető gyógyszereket felsoroló listáján. A gyógyszert a WHO a terhességmegszakítások hatékony és biztonságos módszereként ajánlja az első trimeszterben a 10. hétig, illetve a második trimeszterben a 12-22. hét között. Tehát már korai stádiumban is elvégezhető a beavatkozás, amivel jelentősen csökken a terhességmegszakítás utáni komplikációk száma.
A tablettát a kilencvenes évek elején a WHO vizsgálatához csatlakozó Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán is vizsgálták. 2005-ben a magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása támogatta a használatát – szigorúan kórházi körülmények között, a terhesség nyolcadik hetéig. A szakmai kollégium szerint ez a terhességmegszakítás egyik alternatívája, amely a műtéti beavatkozással szemben kevésbé terheli meg a női szervezetet.
A gyógyszeres tehességmegszakításhoz semmilyen eszközre nincs szükség. A nőnek előbb be kell vennie egy tablettát. Ez blokkolja a terhesség megmaradásához és fejlődéséhez elengedhetetlen progeszteron hatását, azaz tulajdonképpen megszakítja a terhességet. A nő ezután hazamehet. Két nappal később ismét el kell mennie az orvoshoz, ahol egy másik tablettát kap, amely megnyitja a méhszájat, és erős vérzéssel kiüríti a méh teljes tartalmát. Az erős görcsök miatt szükség lehet fájdalomcsillapításra. Néhány órás megfigyelés után a páciens hazatérhet. A vérzés ezután napokig, sőt hetekig is elhúzódhat.
Mind a tablettás abortusznak, mind a művi terhességmegszakításnak vannak előnyei és hátrányai, a kockázatok a beavatkozás természetéből fakadnak. A sebészeti abortusz gyors, altatásban végzik, utána kevés vérzésre lehet számítani. A behelyezett eszközök miatt azonban nagyobb a méhűri fertőzés veszélye, és komplikációk léphetnek fel az altatás miatt. Számít az orvos szaktudása is, aki a küretkanállal vakon kaparja a méh falát. Ritka esetekben és nem csak az orvos hibájából előfordulhat, hogy a méhfal átszakad. Emiatt további műtétekre lehet szükség, végső esetben a méh eltávolítására is sor kerülhet. Vannak arra utaló adatok, hogy a méhnyaktágítás kis mértékben növeli egy későbbi terhességnél a vetélés vagy a koraszülés kockázatát.
A gyógyszeres abortusz előnye, hogy szinte teljesen kizárható a fertőzésveszély. A gyógyszer a spontán vetéléshez teljesen hasonló állapotot idéz elő a szervezetben. A gyógyszeres terhességmegszakítás után jóval gyorsabban regenerálódik a méh, és nagyobb az esélye egy későbbi problémamentes terhességnek is. Ez az eljárás ugyanakkor hosszadalmasabb, fájdalommal is járhat, és akár hetekig elhúzódó vérzést okoz. A gyógyszernek is lehetnek mellékhatásai, hányingert, hányást, hasmenést okozhat. Szó sincs tehát arról, amit a tabletta ellenzői gyakran hangoztatnak, hogy a gyógyszer könnyűvé és mindennapossá tenné az abortuszt.
Gyakori érv a tabletta ellen, hogy bár kifejezetten hatékony gyógyszerről van szó, az esetek 2-7 százalékában nem üríti ki teljesen a méhet. Ilyenkor művi beavatkozásra, azaz vákuumszívásra és kaparásra is szükség lehet. A budapesti klinikán az elmúlt két évben végzett 290 gyógyszeres beavatkozás után mindössze 7 alkalommal volt szükség arra, hogy a terhességmegszakítást műtéttel fejezzék be, azaz a gyógyszer 97,5 százalékban hatékony volt.
A világban az elmúlt húsz évben elvégzett több mint kétmillió gyógyszeres beavatkozás után eddig tizenegy halálesetet írtak le, amely összefüggésben állhatott a tablettával. Egy amerikai elemzés ugyanakkor arra mutat rá, hogy a műtéti és a gyógyszeres eljárásnál is rendkívül alacsony ez a kockázat, a halálesetek bekövetkezésének valószínűsége pedig lényegesen nagyobb egy közúti balesetben.
Semmiképpen sem állítható, hogy a gyógyszeres eljárás egyértelműen jobb, vagy hogy a sebészeti terhességmegszakítás már múlt századi és barbár módszernek számít. A gyógyszeres abortusz egyrészt orvosi kérdés, másrészt a terhességmegszakításon áteső nőket érintő ügy. A gyógyszeres terhességmegszakítást kérő nők nagy része két fő okkal indokolja, miért ezt az eljárást választja. Egyrészt úgy látják, hogy így a legnagyobb az esélye annak, hogy később is teherbe eshetnek, másrészt fontos nekik, hogy a beavatkozás közben megmaradjon a testük feletti kontroll.
Linkek, további információk
Medabon gyógyszerészeti adatai
Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása, 2005Safe abortion: technical and policy guidance for health systems, WHO, 2012
Létfontosságú gyógyszerek listája, WHO
WHO-kutatás eredménye, melyben a Szegedi Klinika is részt vettIrul a pirula - Álvita az abortusztablettáról
International Consortium for Medical Abortion
Hozzáférés a Misoprostol és a Mifepristone tablettákhoz a világban
EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság közleménye az abortusztabletta engedélyezéséről, 2012
EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság válasza közérdekű adatkérésre